derelict.hu – Kostyó-Fehér Nándor

ha komolyan gondolod a fotózást, vagy szeretnél a lehető legtöbb adatból dolgozni utómunka közben, akkor elkerülhetetlen a nyers állományok használata. ezekkel ugyan sokkal több a vesződség a végén, hisz mindenképp érdemes “kézzel” feldolgozni – az automata legtöbbször ugyanolyan minőséget adna, mint maga a gépváz, jpg-ben. erre az utóbbi időben az egyik legjobb eszköz az Adobe Photoshop Lightroom volt, de bizonyos funkcióknak igencsak híján volt, ami utólagos jpeg matatást igényelt Photoshopban. a kettes verzió ugyan behozta volna a hátrányokat, de csak limitációkkal, és a végleges verzió hibái (no meg a lassúsága) is nagyon elrettentőek voltak. lássunk hát egy alternatívát!

már az elején fontos leszögezni; a CaptureNX2 Nikon termék, így csak .nef formátumú rawok feldolgozására képes, így a célközönség a Nikon felhasználókra korlátozódik.

semi-destruktív

mint minden valamirevaló raw converter, a CaptureNX2 is non-destruktív, tehát az eredeti adataink mindig megmaradnak. első látásra érdekes – és a lightroom után szokatlan – volt, hogy a szerkesztés után az állományt menteni kell, ami meglepett, hogy a szokásos gyakorlat helyett nem egy sidecar állományba kerültek a változások, hanem magába a nef-be; mentés után 13-15 megára hízik egy 10 megapixeles (eredetileg 8-10 megabájtos) raw. a többletet jobbára a 100%-os jpeg formátumú beágyazott preview kép adja, illetve a plusz információk, amik a tevékenységünket rögzítik a későbbiekre.

aki szereti megőrizni eredeti épségében a raw állományait, annak nem árt jóelőre backupolni azokat; aki az importnál végrehajtott dng konverzióban hisz, annak pedig (azt leszámítva, hogy a dng-vel itt semmire sem megy) nincs változás, mivel a Lightroom is beleírja az összes metaadatot és változtatást a dng állományba.

az interface

a Lightroomhoz szokott szem számára kicsit fapadosnak tűnhet a felület (bár ezt eddig bármelyik “alternatív” raw-converterről elmondhattam volna), helyenként átgondolatlannak, azért szokható. ami lényeges eltérés, hogy a CaptureNX2 nem végez katalogizálást (bár kezel metaadatokat), így a képeket mindig lemezről kell kitallóznunk. nagy hátrány itt nem ér senkit, egy ésszerű könyvtárstruktúra mellett nem lesznek problémák, és tehetünk be kedvenc mappákat gyorshivatkozásként.

a képeket a Photoshop személet szerint nyitja, tehát először ablakban látjuk viszont, [F] gomb lenyomására itt is kapunk teljesképernyős nézetet (ablakfejléc, stb nélkül), ahol már a panelek sem lógnak az esetleg maximalizált ablak fölé. van még egy prezentációs nézete is, a teljesképernyőshöz hasonló, de eszköz-sávok nélkül.

az alapvető funkciókat itt is megtalálhatjuk a Develop szekció alatt, Camera Settings, Quick-Fix és Camera & Lens Corrections részekbe tagolva; ezek működése és funckiói javarészt maguktól értetődőek, az viszont lényeges, hogy ha a Color Mode-ot valamelyik feketefehér konverzióra állítjuk, akkor a színeken alapuló funkciók (control points, pl) már csak az intenzitásokra tudnak támaszkodni, így érdemes a konverziót inkább egy filterrel megoldani.

effect-stack

ezzel a kifejezéssel közvetlenül nem fog senki találkozni a programban; a működésre viszont rendkívül jellemző, igy bocsátassék meg nekem. az Adjust alatt találjuk ugyanis az egyik lényeges különbségek egyikét: minden elvégzett változtatást utólag felülbírálhatunk, sőt, kivehetjük a lista közepéből is akár. a Lightroomban simán egy history volt, ahol láthattuk az eddigi tevékenységünket, de ha visszamenőleg, 20-30 lépéssel ezelőtt végzett változtatásunkat szerettük volna eltávolítani, akkor vagy utólag csináljuk végig az ellenkezőjét (presetnél ez kicsit kényelmetlen), vagy vissza az egész, és kezdjük előről. itt ez kicsit másképp van, előnyökkel, hátrányokkal és kínos limitációkkal.

az előnyök:

• bármikor kikapcsolatjuk vagy törölhetjük a változtatások bármelyikét
• elmenthetjük őket egyben vagy külön egyfajta presetekbe, amelyek betöltéskor nem felülírnak, hanem hozzáadódnak a “veremhez”

hátrányok:

• a crop tool is egy ilyen adjustment, és a straighten-nel ellentétben utólag nem módosítható. ez a legkellemetlenebb része az egésznek, mert ha cropoljuk a képet, akkor a virtuális koordinátarendszer origója elmozdul vele együtt és ha utólag törölnénk a vágást, akkor minden későbbi változtatás control point-ja vagy újravágása elcsúszik. megoldás lehet ha tisztességes kompozícióval indítunk, hogy ne kelljen vágni, vagy utólag vágjuk meg a képet és próbáljuk véglegesre megcsinálni.

limitációk:

• a változtatások sorrendisége számít, de kötött. bármilyen kézenfekvőnek is tűnne, utólag nem tudjuk változtatni.

control point-ok és maszkolt funkciók

ezek azok, amik a CaptureNX2 erősségeit adják: teljesen szelektíven tudjuk velük módosítani a kép bizonyos részeit, akár lokális adaptációval, akár kézzel rajzolt maszkok szerint. ezekből bármennyit letehetünk és bármelyik funkcióra alkalmazhatjuk, így egy szemfehérje világosítás, vagy egy kis helyszini élesítés miatt nem kell már külön programot nyitni.

control point?

nevéből fakadóan, pontszerű elemek. leteszed a kép adott pontjára és az alatta elhelyezedő színre, illetve annak árnyalataira fog hatni, kifelé fakuló, szabályozható sugarú körben. ilyen elem pl a Color Control Point, mely hatását BCS (Brightness-Contrast-Saturation), RGB (Red-Green-Blue) és HSB (Hue-Saturation-Brightness) módokban tudja kifejteni. nagyon érdekes utólagos fényeléseket érhetünk el vele, világosíthatunk a modell arcán anélkül hogy a hajára vagy a ruhájára hatna, spot-szerű fényt tehetünk a háttérre úgy (feltéve hogy homogén), hogy közben az előtér nem változik meg. a Selection Control Point-ok hasonlóképp működnek, de a funkciójukat már a teljes eszközpalettáról válogathatjuk, pont úgy, mint a maszkoknál.

maszkok!

a képre számtalan maszkot helyezhetünk fel és ezek mindegyikét külön funkcióval láthatjuk el. lehet olyan, ami a kép egy adott részét fakítja ki, elmoshatunk szelektíven részeket, vagy tehetünk minimális élesítést csak a szemre, vagy egy ékszer aprólékosabb pontjaira. a maszkokat letehetjük control pointokkal, vagy rajzolhatjuk ecsettel, gradient eszközzel, de van feltöltés is. ugyanezen funkciók működnek visszafelé, ha a [-] jelzés aktív mellettük a korábbi [+] helyett, ekkor mindegyik radírként funkcionál.

meta adatok

támogatja az EXIF/IPTC/XMP metákat, de ha változtatunk, akkor mindent a nef-be ment el, tehát az xmp-t csak olvassa. alapvetően kompatibilis minden ilyet támogató eszközzel, a később bemutatásra kerülő Microsoft Expression Media 2 is tökéletesen olvasott ki minden adatot a raw fájlokból.

a kulcsszavazás azonban kőkemény fájdalom; a hozzáadott kulcsszavakat csak egyesével, képenként tudjuk utólag törölni, arra nem képes a program, hogy a közösen, mindegyik fotó által tartalmazott keyword-öt kilistázza, ahol bejegyzés van, az a csoportos kijelölések során egy “-” karakter jelzi.

némiképp kellemetlen az is, hogy a metákat irtózatos lassúsággal írja vissza a fájlokba, percekig szöszölt 600 raw megírásával, ugyanez pl az Expression Mediának sokkal rövidebb idő alatt sikerült.

zárszó

pár fotót már feldolgoztam vele; a működése sokkal gyorsabb a Lightroomnál. sok szempontból flexibilisebb, szükség esetén akár lencsetorzítást is lehet korrigálni vele. tartalmazza a Nikon gépekben fellelhető D-Lighting funkciót, ami egy nagyon hatékony lokális kontraszt-kiegyenlítő megoldás, mindenféle hátrány nélkül képes visszahozni a sötét részekbe a részleteket, nyilvánvaló zajosodással persze. a változtatásokat a nef-be menti, az előnézeti képet mindig aktualizálja, nem vagyunk egy alkalmazáshoz kötve (már ami a katalogizálást vagy a megtekintést érinti).

az ára sem vészes; $179.95-ért még egy Photoshop Elements-et sem nagyon kap az ember. a 60 day trialt hagyom még kicsit ketyegni, de részemről abszolut nyertes.