
kb egy évvel ezelőtti kalandozás során találtunk rá pár baráttal egy csepeli gyárcsarnokra, ahova kisebb erőfeszítések árán be tudtunk jutni; és most ugyanez a csarnok szolgált remek helyszínül Anita fotózásánál, amit pkatával szerveztünk közösen.
a koncepció alapvetően fashion/portré stílusú hobbi-fotózás volt, afféle szombat-délutáni elfoglaltság – már az is kétséges volt, hogy találunk jó belteret, az időjárás meg több mint kedvezőtlen volt aznap. persze mindannyian optimisták voltunk, én teljes világítással érkeztem, Anita pedig kb hat garnitúra váltásruhával, amit elsőre igen nehézkesnek tünt bejuttatni a csarnokba, de végül roppant frappáns módon becsúsztattuk az egészet a kapu alatt.
bent a már szokásos kosz és pusztulás fogadott minket, sajnálatomra viszont a csarnok egy részét elfalazták, kb megfelezve a használható területet. kár volt érte, mert az elhatárolt részen lett volna egy irodahelyiség és egy vizesblokk is, de még így is szerencsések voltunk.
laza fotózás
először egy khaki shorttal és fekete felsővel kezdtünk , amúgy bemelegítésképp körbesétáltuk az épületet, fotóztunk mindenfélét, korlátnak támaszkodós képtől kezdve létráramászóson át egészen a darun hintázó változatig.
közben a csarnok zajait hallva előjöttek a régi élmények: van az egész helynek egy kisérteties hangulata – már a rozsdás vasak és az omló falakon kívül – a szél roppant fura ütemben tudja nyikorgatni az egyik elrozsdált vasajtót, illetve a csarnok tetején lévő (még ki nem tört üvegű) ablakokat; szinte olyan mértékben ütemtelenül, hogy már-már azt hinné az ember, az épület szelleme próbál minket távozásra bírni – mondanom sem kell, a lányok nem ugráltak a lelkesedéstől, amikor ezt kifejtettem.
kisértet-tanya
itt jutott eszembe, hogy Anita hozott magával egy teljesen fehér kis ruhát is (persze a legideálisabb egy fehér kis hálóing lett volna), ami már nagyon jó ötleteket/eredményeket adhat egy ilyen helyszínen, figyelembe véve, hogy szegény kislányt a hideg rázta a nyikorgásoktól.
ezeket a képeket természetesen a legtávolabbi csarnokban kellett fotóznunk, ahol a nyikorgás forrásául szolgáló ajtó is volt, fura, fedett szoba-szerű építményekkel az egész közepén. csupa-csupa omló falrész, beázások nyomai, rozsdálló csövek maradványai kandikáltak ki a falakból, tökéletes helyszín egy hófehér ruhás kislány számára.
egy kis glamour befejezésképp
a fehér ruhás témát kicsit sokáig is feszegettük, így a harmadik összeállításra már nem sok idő maradt; de azért sikerült belebújtatni a lányt egy fehér shortba meg egy fekete felsőbe, és ha már olyan édes-csinos alakja van, lőttünk pár szexis glamour képet a végére.
pár apró tanulság, ha véletlen hasonlóra adnád a fejed:
- vigyél kesztyűt. vagy bármit, amiben tudsz mászni; roppant kellemetlen rozsdás-koszos kézzel géphez nyúlni utána.
- vigyél vmi rongyot, zsepit, vizet, nedves törlőkendőt. ha véletlen mégis koszos lennél, nagyon más lehetőséged nem lesz megtisztítani magad.
- vigyél valami koszolható pokrócot, nagy rongyot, bármit: előnyös a modell számára, ha nem a bokáig érő koszban kell cipőt cserélnie.
a szett képei
a bejegyzés trackback címe:http://www.derelict.hu/foto/fotonaplo-anita-a-csepel-muvekben/trackback/


















June 1st, 2009 at 13:32
Nagyon jók lettek a képeitek és ez a leírás
Tökéletesen sikerült lefestened a helyzetet.
June 2nd, 2009 at 11:23
Jó volt a munkamegosztás
Mind Anita, mind Csepel maradandó élmény voltak.
És persze az együtt fotózás is